avagy
Hogyan tanul nyelvet egy sikeres popzenész?
Fotó: Fehér Bertalan
Johnny K. Palmer, énekes, dalszövegíró, 1984-ben született Budapesten, azóta pedig Amerika, Németország és Magyarország között ingázik. 2010-ben kezdett el aktívan a zenével foglalkozni, azóta pedig számos magyar énekesnek írt már slágert, illetve dalszöveget.
Egyik legsikeresebb alkotása Wolf Kati „Szerelem miért múlsz?” című száma, melynek társszerzője volt, és ami kiváló eredményt ért el az Eurovíziós dalfesztiválon.
Fotó: Fehér Bertalan
Nem csak nagyszerű zeneszerző, hanem sikeres énekes is egyben. Legismertebb saját számai a „Can’t Get Over” és a „Break Away”. Aktuális „LIGHTYEARS” című dalában pedig Dukai Reginával működött együtt. Többek között írt már dalt például Tóth Gabinak, Gáspár Lacinak, Bereczki Zoltánnak és Hiennek is, és testvére, Palmer Izsák karrierjére is figyel.
Johnny-t nyelvtanulási szokásairól faggattuk.
– Hány nyelven beszélsz?
Magyarul, angolul és németül is beszélek. Születésem óta beszélek magyarul és angolul, ezért mindkettőre anyanyelvemként tekintek. A németet pedig az általános iskolában kezdtem el tanulni.
– Melyik nyelvet tartod a leginkább a sajátodnak?
Sokszor érzem úgy, hogy egymásba folyik a három nyelv. Például, ha sok ideig tartózkodom egy helyen, akkor általában azon a nyelven jut eszembe először a kifejezés, amit keresek.
Miután a legtöbb időmet Magyarországon töltöm mostanában, így elsősorban magyarul jutnak eszembe a szavak.
– Mit gondolsz, mennyire fontos manapság az angol nyelv megfelelő használata?
Nagyon fontosnak tartom. Persze fontosak más nyelvek is, például egyre nagyobb teret nyer a kínai nyelv is, de az a tapasztalatom, hogy az angollal szinte mindenhol feltalálhatjuk magunkat, és megkönnyíti a kommunikációt.
– Van valamilyen trükköd a nyelvtanulásra?
A nyelvtanulás részemről soha sem volt tudatos. Inkább passzív tevékenység volt. Játszottam a gyerekekkel, olvastam a Donald Kacsát. Autodidakta módon, játszva tanultam meg a nyelvet és a kifejezéseket. Mivel nem hagyományosan iskolai környezetben sajátítottam el a magyar nyelvet, így a beszédben sokkal erősebbnek érzem magam, mint írásban. Abból eredően, hogy autodidakta módon sajátítottam el a nyelvet, a nyelvtan inkább csak rám ragadt és sajnos ez a helysírásomban mutatkozik meg. A német nyelvet viszont már az iskolában kezdtem el tanulni, és azt gondolom, hogy mindhárom esetében nagyon fontos volt az aktív gyakorlás.
– Mi a tapasztalatod? Mennyire beszélnek jól angolul a magyarok? Érzel-e bármi különbséget a külföldiek nyelvhasználatához képest?
Igen vegyesek a tapasztalataim. Találkoztam már olyan magyarokkal, akik kifejezetten jól beszélnek angolul, bátrak, ügyesek. De ismerek olyanokat is, akik nagyon jól ismerik a nyelvtant, alapvetően jól beszélnek angolul, de nem mernek megszólalni. Az a véleményem, hogy a gyakorlatban soha nem az a legfontosabb, hogy tökéletes nyelvtani szerkezetben fogalmazz meg egy mondatot, hanem az, hogy próbáld meg, és ne félj megszólalni!
– Mi a véleményed a Bar-Angol kezdeményezéséről?
Nagyon jónak és fontosnak tartom a kezdeményezést. Ha csak a saját tapasztalataimból indulok ki, sokkal egyszerűbbé teszi a nyelvtanulást, ha izgalmas programok között jó hangulatban, megteremthetjük magunknak a nyelvtanuláshoz szükséges intenzív környezetet.