Periférikus látás csökkenéseTudod mi történik, amikor hirtelen stresszes helyzetbe kerülsz? Nem régiben egy Defendo oktató elárulta nekem, hogy stressz hatása alatt (pl. ha fennáll a veszélye, hogy megtámadjanak) a periférikus látásod 30%-ra csökken! El tudod ezt képzelni? Gyakorlatilag csak azt látod, ami előtted zajlik. Próbáld ki, mit látsz olyankor: formálj távcsövet a kezeidből és tedd a szemed elé.

Ha ez így működik, gondolod, hogy a nyelvtudásod érintetlen marad stressz hatására? Sajnos nem. Ez tény, mégis sokan magukat okolják ilyen helyzetekben. Alapvetően nem Te, hanem az emberi természet a hibás. De jó hír: mégis van, amit Te tehetsz, hogy csökkenteni tudd a bénító hatást!

Amikor olyan idegen nyelven kell megszólalj, amit nem beszélsz 100%-osan, mindenképp zavaró lehet. Átfut a fejeden mindenféle gondolat, főként olyan, mit fognak szólni a többiek, akik jelen vannak. A legkézenfekvőbb tanácsom az lenne, engedd el ezeket a gondolatokat, mert a külföldiek, akikkel beszélni fogsz, legkevésbé sem fognak a hibáidra figyelni. De sajnos ezt könnyebb mondani, mint megtenni. De akkor mi a megoldás? Nézzük meg részleteiben.

Szavak

Az első, amit észre fogsz venni, hogy ha stresszelsz, akkor a szókincsed erősen megcsappan. Sok szó, amit egyébként tudsz, eszedbe sem jut.

Ennek az a megoldása, hogy folyamatosan bővíted aktív szókincsedet. Ugyanis – nem meglepő módon – azok a szavak fognak elsőként a virtuális stressz-kukában landolni, amelyek még csak a passzív szókincsedben vannak. Egy szóval/kifejezéssel 60-szor kell találkozni, hogy beégjen a memóriádba, és még vagy 20-szor kell használd, hogy az aktív szókincsedbe kerüljön. Ehhez jó ha sokat olvasol, de az is jó, ha pl. játszol angolul (Activity, Trivial Pursuit, 20 Questions, stb.). A játszás során egy játékon belül nagyjából ugyanazok a szavak kerülnek elő többszöri használatra, és ráadásul kellemes közegben használod őket, így könnyen beégnek.

Nyelvtan

Az összetettebb szerkezetek nagy valószínűséggel szintén a kukában végzik stresszhelyzetben. Éppen elég az, hogy eszedbe jussanak a szavak, nem hogy még csilli-villi szerkezetekbe is tedd azokat, igaz? Azonban a cél mégis ez. Mit tegyél?

Válassz ki egy számodra nehezebb szerkezetet. Határozd el, hogy amikor legközelebb angolul fogsz beszélni, ezt a szerkezetet agyon fogod használni. Ez azért jó, mert előbb át kell nézd a szerkezetet, és az ismétléssel máris tanulsz. Másfelől pedig azért nagyon hasznos, mert szóban fogod használni a szerkezetet, ami az aktív tudásodba teszi azt át. Tehát legközelebb nagy valószínűséggel már menni fog stresszesebb helyzetben is.

Kiejtés

Az angol kiejtés nyugodt körülmények között is nehéz. Annyira eltér az angol hangkészlete a magyarétól, hogy sok embernek nehéz jó kiejtéssel megszólalni. És akkor még nem beszéltünk arról, hogy a szóhangsúly, az intonáció és a ritmus is teljesen más. Nem csoda, ha a kiejtés a huszadik lesz a fontossági sorrendben, amire figyelni fogsz stresszhelyzetben. Viszont már több tanulmány is bebizonyította, hogy ha nem jó a kiejtésed, sokkal kevésbé értenek meg, mintha a nyelvtanod lenne rossz. Megoldás?

A kiejtést tudatosan fejleszteni kell, és amikor jelentéktelennek tűnik (pl. ha nyelvórán felolvasod egy feladat instrukcióit, vagy amikor magadban motyogva felolvasol egy levelet), akkor is figyelj rá! Kedvenc kiejtésfejlesztő technikám az együttolvasás: kiválasztasz egy rövid párbeszédet, ami írásban és hanganyagon is megvan. Belebújsz az egyik beszélő bőrébe, elindítod a hanganyagot, és az ő szerepét együtt mondod vele. Ezt egészen addig próbálod, amíg egyszerre nem megy vele, és a lehető legkisebb a hangzásbeli különbség.

Beszédkészség

Amikor jön a stresszhelyzet, a beszéded minősége a sebességében is romlik. Amit eddig könnyen ki tudtál mondani, azt most örülsz, ha kinyögöd. Ez főként a fent leírt dolgok összhatása miatt van, tehát az ott leírt technikák juttatnak el a megoldáshoz. Összességében azonban az lenne a legfontosabb, hogy minél többet beszélj kötetlenül bármiről – még akkor is, ha az angol tudásodra formális közegben, azaz főleg munkában van szükséged.

Most pedig kíváncsi vagyok Rád: a fenti összetevők közül Neked melyik sínyli meg legjobban a sztressz hatását?

Mit csinál a stressz a nyelvtudásoddal?

10 thoughts on “Mit csinál a stressz a nyelvtudásoddal?

  • 2015-04-02 at 16:25
    Permalink

    Kedves Edit,

    Kevésbé meglepő, hogy a leírtakkal egyetértek. A stressz valamilyen szinten, valamennyi elem hatékonyságát korlátozza. Nálam talán a nyelvtani részt a legkevésbé. A kiejtés fontosságát csak megerősíteni tudom. Ha poénkodnék nyugodtan mondhatnám, hogy az angol nyelvvel való foglalkozás az élethosszig történő tanulás jó példája. Komolyra fordítva a sok sok gyakorlásban hiszek, ės a minden áron való teljesítmény kényszer “3 hónap alatt angolul” felejtős, stabil tudáshoz idő, szorgalom és kitartás kell.

    Reply
    • 2015-04-03 at 16:46
      Permalink

      Egyetértünk, én is a sok-sok gyakorlásban hiszek! Csak arra kell figyelni, hogy az a gyakorlás életszerű legyen egy idő után. Ha csak teszteket oldunk meg, nem fogunk jobb nyelvtannal beszélni! Kell, hogy beszédben használjuk a nyelvet, hogy az élesben történő alkalmazás egyre kevésbé jelentsen gondot.

      Reply
  • 2015-04-02 at 17:01
    Permalink

    A szavak és a nyelvtan

    Reply
  • 2015-04-02 at 20:39
    Permalink

    Stressz hatására leginkább a szavakat felejtem el. Nagyon bosszantó, hogy a gyakran használt ismert szavak sem jutnak eszembe. A kiejtésre pedig egyáltalán nem tudok figyelni, mert a szavakra kell koncentrálnom.

    Reply
    • 2015-04-03 at 16:49
      Permalink

      Abszolút értelek, ugyanakkor biztatnálak arra, hogy a kiejtésre fektess nagyobb hangsúlyt tanuláskor és az angol használatakor. Sokszor a hanglejtésünkből ki lehet találni, mit szeretnénk mondani, és a szavak már nem is lesznek olyan fontosak (persze azok, de a mimikánk és a hanglejtésünk többet elárul a közlendőnkből, mint a puszta szavak nyelvtani szabályokkal összekötve).

      Reply
  • 2015-04-02 at 21:19
    Permalink

    Nem stresszelek, valaki mondta, hogy ha csak konyhanyelven beszélget valaki nincs jelentősége a hibáknak. Ha egy egyetemi előadást tart valaki akkor igen. Azzal is tisztában vagyok, hogy tökéletesen nem lehet megtanulni angolul. Egy amerikában több mint 20 éve kint élő egyetemen tanító ismerősöm mondta ezt.

    Reply
    • 2015-04-03 at 16:54
      Permalink

      Valóban így van, nem mindenkinek van szüksége tökéletes nyelvtudásra. Mégis sok embernek megremeg a lába, ha angolul kell megnyilatkozni. Olyan jó lenne, ha képes lennék egy gombnyomással ezeket az irreális hiedelmeket kiiktatni mindenkinél! Nagyon szerencsés vagy, hogy a Te gombod már meg lett nyomva! 😉

      Reply
  • 2015-04-04 at 14:44
    Permalink

    Nekem is szókincsem szűkül stresszhelyzetben. A nyelvtan inkább zsigerből jön, azon nem szoktam gondolkodni. (Lehet, hogy nem tökéletes, de legalább nem stresszelek rajta!)
    Szerintem ilyenkor az lehet egy jó megoldás, hogy van különbözők szituációra néhány kigondolt mondategyüttes, amit összeraktunk és jól begyakoroltunk. (A spontán beszólások, viccek többsége sem on the spur of the moment keletkezik, hanem már előtte jó néhányszor elhangzottak, de nekünk újak.) Ha hirtelen, stresszes helyzetben kell megszólalni, ezek valamelyikét rántjuk elő.
    Szerintem az sem feltétlenül baj, ha nem tökéletesen passzolnak a helyzetbe, legfeljebb a többiek azt gondolják, elmulasztottak egy gondolatot, ezért nem egészen értik, hogy is jön ez ide.
    De mi már ezeket a kerek mondatokat és gondolatokat már kimondtuk, érezzük, hogy ügyesek vagyunk, angolos idegpályák bemelegedtek, ellazultunk. Lehet folytatni a kommunikációt

    Reply
  • 2015-05-25 at 16:19
    Permalink

    Kedves Edit ! Most látom elérkezettnek az időt,hogy válaszoljak a felkérésedre.
    Lipinka Ferencnek hívnak ,57 éves vagyok. 2014 03 15.-én kaptam tőled az első levelet.
    Abszolút kezdőként úgy éreztem,hogy egy egész világ omlik össze bennem.Emlékszel?
    -Hogyan lehet kezdeni?
    -Hogyan lehet szót kérni beszélgetés közben?
    -hogyan adjuk át a szót? Eséjem se volt. Kiejés-szótári alak-stb,
    Jelentkeztem egy EU.s tamfolyamra,hogy felkészült legyek a te “elvárásainak”, mert
    nagyon jónak ítéltem a módszered.Szo-szó 30-35évell fiatalabbakkal ültem együtt az iskola padban,akik már legalább 8éve tanultak angolul.Majdnem ki ölték belőlem az angol tanulás vágyát. De erőt vettem magamon: NEM HAGYTAM AZ ÁLMOM VESZNI !!!!Sikerült !!!!
    Szájba rágós módszerrel kűzdködtem tovább,most már önálló mondatokat alkotok,
    kifejezéseket használok ,a nyelvtannal is haladok a magam szintjén. Nagyon remélem,hogy nemsokára személyesen is találkozhatunk egy barangoláson.
    “MÁR NAGYON VÁGYOK RÁ”.
    A fenti kérdésedre a válaszom: A stressz egy nagyon nagy úr, amíg nem vagyok biztos magamban,addig sajnos ő uralkodni fog rajtam. Megfelelő gyakorlással én fogok győzni!

    Az, amit amit értünk teszel,azért kívánok néked sok-sok boldogságot-lépteid nyomán nyíljanak virágok !!

    Tisztelettel: Lipinka Ferenc
    remélem hogy valaki el olvassa és nem lesz égbe kiáltott szó!!!

    Reply
    • 2015-06-05 at 14:54
      Permalink

      Wow! Ez igen, Ferenc! Fogadd gratulációmat! És teljesen igazad van: ha megfelelően gyakorolsz, nincs más kimenetel, mint hogy győzz. Tudod, egy sikeres embernek a tehetség 10%-ban, a kitartó gyakorlás 90%-ban járul hozzá a sikeréhez. Ezt nem szabad elfelejteni!
      Már én is várom, hogy találkozhassunk BarAngoláson! Főleg mert megtisztelve érzem magam, hogy ez a Program adta számodra a motivációt a kitartó tanulásra! Várunk szeretettel!

      Reply

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.