Miért nehéz a magyaroknak az angol kiejtés?

pronunciation-wordcloudMielőtt bármit is mondanék, kérlek válaszold meg a kérdést magadra nézve: Neked miért nehéz az angol kiejtés?

A legtöbben azt válaszolják, hogy azért, mert olyan hangok vannak az angolban, amelyeket egy magyar képtelen kiejteni. De vajon tényleg így van?

Gondolom nem lepődsz meg ha 20 év kiejtés tanítás után azt mondom, nem egészen. Összeszedtem Neked azt a 3 dolgot, ami úgy keseríti meg az életedet, hogy lehet, nem is tudsz róla. Jó hír: ha elkezdesz figyelni rájuk, a kiejtés sokkal kevesebb fejfájást fog okozni. Sőt! Lehetsz egész nyugodtan szárnyalóan bizakodó is: nem csak fejfájást nem fog okozni a kiejtés, de elkezded élvezni a fejlesztését, mert olyan lesz, mintha egy nagyon gyorsan ható kapszulára leltél volna. Kezdhetünk?
(tovább…)

Hangok

Jó, igen, a hangok nem könnyűek, bár igazából nem is így fogalmaznék. A hangok könnyűek, csak valószínűleg soha senki nem magyarázta el neked, hogyan is kellene az egyes hangokat kiejteni. Így azt gondolod, ahhoz, hogy ki tudd ejteni őket, minimum olyan hallásodnak kellene lenni, mint Mozart-nak, és iszonyú tehetségesnek kellene lenned.

Megnyugtatlak, nem így van. Egész egyetemista koromig nekem sem tanította senki a hangok kiejtését, így nem is volt valami jó kiejtésem. Aztán amikor megismertem, hogyan is kell valójában kiejteni az egyes hangokat, rájöttem, hogy ez elég könnyen megtanulható – nekünk, magyaroknak is. Én az amerikai angolhoz vonzódom, és ennek a hangjait tanultam meg. Te is válaszd ki, melyik akcentus tetszik a legjobban, és ismerd meg egyesével, hogyan kell a hangokat kiejteni.

Ha még ennek sohasem futottál neki (vagy nem jól), akkor azt hiheted, lehetetlen küldetés. De nem az. Azért nem az, mert hozzávetőlegesen 40-50 különböző hang található egyetlen akcentuson belül, amiből ha csak napi egyet tanulsz meg és gyakorolsz, max. 2 hónap alatt minden hangot elsajátítasz. Ez olyan lehetetlennek hangzik? Nekem olyannyira sikerült, hogy mai napig Amerikainak gondolnak, amikor angolul szólalok meg. Ez neked is sikerülhet!

Szóhangsúly

Erre gondoltál, mint nehézség? Fontossága megkérdőjelezhetetlen, mert képzeld, ha nem jó helyre teszed egy szónak a hangsúlyát, olyannyira megváltozik az adott szó karaktere, hogy felismerhetetlenné válik.

Nem rég csináltam szórakozásból egy tesztet: angol anyanyelvűeknek mondtam ki angol szavakat úgy, hogy rossz helyre tettem a hangsúlyt. Kíváncsi voltam, mennyi idő alatt jönnek rá, mit mondtam. Döbbenetes kimenetele lett: a legjobb eredmény az volt, amikor 3 másodperc alatt jött rá az egyik az adott szóra! Átlagban pedig 4-5 másodpercre volt szükség. Tudod, mit jelent ez? Hogy ha nem jó helyre teszed a szavak hangsúlyát, lényegtelen, milyen gyönyörűen ejted ki a hangokat, nem fognak érteni!!! 4-5 mp alatt már egy egész mondatot kimondasz, de a hallgatóságod leragad annál a szónál, amit nem értett meg. Nem azért veszíti el a fonalat, mert “szórakozik veled”, hanem mert tényleg meg akar érteni Téged, de nincs egyszerű dolga.

Tanulság: magyar beidegződésként alapból azt gondoljuk, hogy a szavakat az első szótagjukon kell hangsúlyozni, hisz mi az anyanyelvünkön így csináljuk. De az angolban nem így van. Kérlek, figyelj erre, és tanuld meg a szavak helyes hangsúlyozását. Vannak erre konkrét szabályok, szerintem azok megismerésével kezdd, és akkor nem kell minden egyes szót külön-külön megtanulni.

Segítségképp itt egy szabály:

Ha egy melléknév -ic vegződésű, a fő hangsúly mindig az -ic előtti szótagon van. Pl: ecoNOmic, roMANtic, probleMAtic, stb.

Hanglejtés

Ez adja az angolos hangzásod sava-borsát. Nekünk, magyaroknak nagyon furcsa az, hogy az angol anyanyelvűek mennyire énekelve beszélnek. De nekik ez a természetes. Érdemes elsajátítani a választott akcentusod jellegzetes hanglejtését, mert óriásit dob a megítéléseden. Arról nem is beszélve, mennyivel könnyebben érthetővé válsz általa, hisz alátámasztod a hangoddal a mondandódat.

Ennek elsajátítása vagy nagyon nehéz, vagy nagyon könnyű – attól függ, mire vagy “hajlandó”. Nehéz akkor, ha magadtól szeretnél rájönni, mit hogyan mondanak. Viszont végtelenül könnyű, ha egyszerűen belehelyezkedsz az angol nyelvbe. Hallgass sok angol szöveget (a választott akcentusból): hangoskönyvet, rádiót, filmeket, és engedd át magad a hangzásának. Aztán kezdd el utánozni a beszélőket, és szorgalmadtól függően előbb-utóbb átveszed az angol dallamát.

Nem csak ez a 3 dolog okozhat nehézséget a magyaroknak, hogy elsajátítsuk az angolos hangzást, hiszen a kiejtésnek 7 összetevője van, de ez a 3 az, amelyen ha változtatsz, óriási különbség lesz a mostani és a jövőbeni angolod között. Nem véletlenül szentelünk külön alkalmat a Bar-ANGOL-ások során is a kiejtés-fejlesztésnek – vallom, hogy a magabiztos beszéd elengedhetetlen hozzávalója.

Neked miért nehéz az angol kiejtés? Elpanaszolod nekem?

Miért értjük nehezen az angol anyanyelvűeket?

puzzled-guyIsmerős az a jelenség, hogy ha olyan külföldivel beszélsz, akinek nem angol az anyanyelve, akkor őt egész jól megérted? De amint egy angol anyanyelvűvel találod szemben magad, máris úgy érzed, az elmúlt évek angol tanulása kidobott idő volt, mert alig értesz bármit abból, amit hablatyolnak neked.

Miért van ez? És hogy lehet ebből kikecmeregni?

Nézd meg, erről írok! (tovább…)

Akcentus

Az akcentust sokan teszik felelőssé azért, hogy nem értik az angolt. De ha belegondolsz, tanulmányaid során leginkább angol anyanyelvűek által mondott felvételeket hallasz, tehát ezt kellene a legjobban értsd.

Arról nem beszélve, hogy minden külföldi beleviszi a beszédébe a saját akcentusát, tehát a nem angol anyanyelvűeket még nehezebben kellene érteni.

Tehát a jelenség okát nem az akcentusban kell keresni, bár kétségtelen, hogy ez is közrejátszik abban, mennyire értjük meg a másik beszélőt – de ez nem csak az anyanyelvűekre vonatkozik.

Kiejtési szabályok ismeretének hiánya

Na, már megint szabályok! – gondolhatod. Minek kellene tudni kiejtési szabályokat?!?

Több, mint 20 éve vagyok angoltanár, és mindig is nagy hangsúlyt fektettem a kiejtési szabályok ismertetésére. Tudod miért? Nem azért, mert neked is tudnod kell őket. Nem, ez a nyelvészek dolga.

Hanem azért, mert ha nem ismered őket, nem is hallottál gyakran előforduló kiejtési jelenségekről, akkor észre sem veszed őket! Csak annyit tapasztalsz, hogy nem érted mit mondtak neked. Aztán pedig amikor leírva látod ugyanazt, csodálkozva nézel, hogy nem értetted, pedig minden szót ismersz. Ismerős?

Milyen kiejtési jelenségekkel kellene tisztában legyél?

Két fontos dolgot emelnék ki:

gyenge (hangsúlytalan) alakok használata

Ha azt várod, hogy egy angol-ajkú minden egyes szót érthetően és szépen kimond, mint mi magyarok, akkor teljesen el leszel veszve, ha meg kell őt érteni. Ugyanis az angolban vannak teljes értékű szavak, és ún. funkciószavak. A teljes értékű szavak azok azok, amelyek fontos jelentést hordoznak (igék, főnevek, melléknevek, határozók), míg a funkciószavak azok, amelyeket csak azért használunk, hogy nyelvtanilag helyesen összeállított mondatokban használjuk a jelentést hordozó szavakat. Ilyenek pl. a segédigék, névmások, névelők.

Talán kezded sejteni: azt fogják az angolok szépen, érthetően kiejteni, ami jelentéssel bír, és bizony sajnos elharapják (=gyenge alakban ejtik) azokat, amelyek “csak” nyelvtani funkciót töltenek be. Ha ezt nem tudod, azt sem fogod tudni, mi lehetett az a szó, amit elharaptak. Pedig jó hír: alig több, mint 50 olyan szó van, amit el lehet harapni! Ha megtanulod őket, máris jobban fogod érteni a beszélt angolt! 🙂

szavak kötése

Rengetegszer döbbentettem már meg embereket, amikor bemutattam, mi történik két szó találkozásakor. Mert vannak olyan szavak, amelyek közömbösek egymásnak és semmi sem történik, amikor találkoznak. De vannak olyanok, amelyek annyira bejönnek egymásnak, hogy valamilyen módon egybeolvadnak. Pl. ha kimondod azt a mondatot, hogy “I like it.”, akkor az olyan, mintha azt mondanád, “Áj láj kit.” A like odaadja a “k” hangját az utána álló szónak. Te pedig eszeveszetten keresed a “lie” és a “kit” szó jelentését, mert azt hallottad “I lie kit”. És sehogy sem áll össze a kép.

Érdekes, igaz? És akkor még csak egyetlen jelenséget mutattam meg, milyen módokon tudnak szavak megváltozni, ha egymás mellé kerülnek. Hidd el, pusztán ezen jelenségek megismerésével is rengeteget fejlődik a hallott szövegértésed.

Kellő angol hiánya

Napi hány órában hallasz angol anyanyelvűt beszélni?

Ha már tökéletesen érted az angol anyanyelvűeket, akkor neked nincs rá szükséged, hogy napi több órában angolt hallgass. De ha ez nem így van, óriásit lendíthetsz a hallott szövegértéseden pusztán azzal is, ha átállsz a dolgok angolul való hallgatására. Ezt a szaknyelv úgy hívja “sufficient amount of exposure”, azaz megfelelő mennyiségű (angolnak való) kitétel.

Miket tehetsz?

  • A háttérben, míg teszel-veszel, angol nyelvű rádió szóljon. Nem baj, ha nem értesz benne mindent, és az sem, ha nem tudsz odafigyelni rá. Ennek az a lényege, hogy az angol intonáció a fejedbe kússzon. Mi magyarok annyira laposan beszélünk az angolokhoz képest, így ha nem hallasz sok angol beszédet, esélyed sincs, hogy felszedd az angolos intonációt!
  • A filmjeidet nézd angolul. Pláne ha IP TV-d van. Egyszerűen állítsd angolra az épp aktuális filmet! Ha ez így nehéz, nézz feliratos filmet, de a nyelv, amit hallasz, az angol legyen. Itt például kedvenc sorozataidat nézheted meg angolul, legtöbbet akár felirattal.

Ezek az én tapasztalataim és bevált gyógymódjaim. Neked van saját tapasztalatod? Te rájöttél már, miért érted nehezen az angol anyanyelvűeket?

 

Erőfeszítés nélkül szótanulás? Ha ezt tudod, lehetséges!

Word originÁlomszerű, de igaz! Vannak olyan technikák, amelyekkel NAGY MÉRTÉKBEN lecsökkentheted azt az időt és erőfeszítést, amit szótanulásra szánsz! Nem kell hozzá más, csak egy csipet izgalmas tény és egy kis fantázia!

(tovább…)

Az összes szótanulást megkönnyítő technikának az a lényege, hogy nem magolsz szavakat. Ehelyett inkább segítesz az agyadnak minél több asszociációt létrehozni. Más szóval, minél több dologról ugrik be neked az adott szó, annál jobb.

Most konkrét angol példákon keresztül megmutatom, szavak hogyan kerülhetnek be egy nyelvbe. Ha ismered a történetüket, könnyebben fogsz rájuk emlékezni, mert ezek alapján is tudsz rájuk asszociálni. Szórakoztató lesz, ígérem, még akkor is, ha esetleg nem szereted annyira a nyelvészetet, mint én. A személyes kedvencem a 5-ös, de engem lenyűgöz a 7-es is. Íme:

1.) Jövevényszavak

Azt nagyon jól tudod, hogy minden nyelv vesz át egy másik nyelvből szavakat. Ilyen ugye az angolban a magyarból átvett ’coach’ szó, amely a kocsiból származik. Akkor vajon mi lehet a horse coach jelentése? 😉

2.) Rövidülések

Vannak olyan szavak, melyek úgy születtek, hogy túl hosszú szavakat egyszerűen lerövidítettek. Pl. fridge (refrigerator), ad (advertisement), exam (examination), goodbye (god be with you)

3.) Mozaik szavak

Olyan szavak, amelyek több szónak a rövidítéséből születnek, és önálló szóként állják meg a helyüket. Ilyen pl. a ’radar’ (=radio detection and ranging) vagy ‘scuba’ (=self-contained underwater breathing apparatus).

4.) Jelentés-módosulások

Rengeteg, tényleg rendkívül sok, szó ment át az angolban jelentés-módosuláson. Gondolnád, hogy eredetileg a nice azt jelentette ’buta’, vagy hogy a handsome azt, hogy ’könnyen kezelhető’, ill. a gay azt, hogy ’kellemes’?

5.) Visszafejtés, elvonás

Ez az a jelenség, amikor azt hisszük, hogy a szó végén valamilyen jel, rag, vagy képző áll, és azokat levágjuk, alkotva vele egy új szót. Így keletkezett a ’pea’ (borsó) szó is, mert azt hitték, a pease szó végén hallható /z/ a többesszám jele. Pedig nem, úgy magában is még csak egyesszám volt, mint most a lens (lencse – optikai) esetében, ahol a többesszám lenses.

6.) Hangutánzó szavak

Ha kimondod többször, pláne magas hangon, hogy ’tweet’, nem olyan, mintha egy madár csivitelne? Vagy amikor azt mondod ’click’, nem olyan, mintha megnyomnál egy gombot? Vagy amikor azt mondod ’hiss’, teljesen olyan, mintha egy kígyó sziszegne, nem? Lehetne folytatni a sort bőven…

7.) Tulajdonnevek köznévvé alakulása

Nagyon érdekes, hogy emberek ill. termékek nevei köznévként is megmaradnak a nyelvekben. Pl. a ’sandwich’ szó Sandwich grófról lett elnevezve, ’biro’ (golyóstoll) Bíró László után kapta nevét, de ilyen még a diesel, marathon vagy a teddy is.

 

Remélem Te is érdekesnek találtad ezt a kis nyelvészetet és sikerül általa könnyebben megjegyezni a szavakat, legalább azokat, amelyek szerepeltek itt példaképp.